Egy életérzés

„Az önkénteség nagyon nagy hatással volt az életemre, ugyanis régebben nagyon visszahúzódó voltam, nem szerettem emberek között lenni és kerültem azokat a helyzeteket amik során emberekkel kellet szóba állni.

Viszont minden megváltozott mióta önkéntes lettem,egyre nyíltabb lettem és mertem másokkal beszélni azaz elindított bennem egy jellemfejlődést.

Nagyon sok jobbnál jobb élményem volt, de most az Őszi sokadalmas élményeimről mesélnék. Az első napon felidéződött bennem, hogy miért is jelentkeztem önkéntesnek, ugyanis egy homo

krajz asztalnál voltam. Az asztal nem volt magas, körülbelül a derekamig ért. Oda jött hozzám egy anyuka két kis gyermekével, a nagyobbik szépen nekikezdett rajzolni, de a kicsi még nem érte fel az asztalt ezért legugoltam hozzá és megkérdeztem tőle, hogy szeretne-e rajzolni. Ekkor elmosolyodott és megfogta az arcom és azt mondta „Én lovacskát rajzolok, jóó”. Annyira cuki volt, és ezzel felidézte bennem, hogy miért is lettem önkéntes.

Egy másik nap ismerős gyerekek jöttek ahhoz a játékhoz, ahol voltam és miután játszottak, ottmaradtak beszélgetni velem. A beszélgetés során megkérdezték „Mit kapsz azért, hogy itt vagy és dolgozol?”. Hirtelen ledöbbentem, hogy egy nyolc éves gyerek mikre nem kíváncsi, de azért elmagyaráztam neki, hogy én ezért nagyon sok jó élményt kapok és új barátokat szerzek. De akkor jött is a válasz, hogy „Akkor miért vagy itt, ezt máshol is meg tudod csinálni?”. Ekkor elmosolyodtam és azt mondtam neki:

– Nézz körbe. Mit látsz?

– Gyerekeket.

– Nézd meg őket. Mit látsz az arcukon?

– Vidámságot.

– Pontosan. Az a vidámság, az a boldogság, amit egy gyermeki mosoly rejt, az a legjobb a világon. Most érted? Én ezért vagyok itt és szeretek itt lenni.

– Most már értem. (ekkor megölelt)

A legnagyobb élményt a gyerek mosolya adja számomra, bármilyen programon is legyek önkéntes. Ezért is szeretnék majd a jövőben is gyerekekkel foglalkozni, legyen szó önkéntességről vagy munkáról. Sok mindenben nem vagyok biztos a jövőmet illetően, de az biztos, hogy továbbra is szeretnék önkéntes lenni, mert ez nem csak egy munka, hanem egy életérzés. ”

Kopacz Tímea, önkéntes Háromszéken