Gabriele Pöter – egy új kihívás

Egy új kihívás, új embereket és kultúrákat megismerni, és hasznossá tenni magam számukra, ez volt a motivációja az én romániai kint-tartózkodásomnak.

A roma nemzetiségűek élete és kultúrája mindig is érdekelt, és így jól jött, hogy itt délutánonként a roma gyerekekkel való foglalkozásokon részt vehettem. A gyerekek okosak és kedvesek, és nagyon jó volt itt segíteni.  Sajnos nem ismerem a nyelvet, így hát a segítségem inkább egyszerű tettekre korlátozódott!
Szerencsére, a Caritas csapatnak köszönhetően nem adódtak gondok egymás megértésével, mivel mindannyian tudtak angolul és néhányan németül is! Nagyon jól éreztem magam és nagyon élveztem az itt töltött pillanatokat!
Hétvégenként kirándultam a környező városokban és így kaptam egy kis képet Romániáról, Erdélyről. Az, hogy itt három nemzetiségi csoport, magyarok, románok és romák saját nyelveiket használva egymás között élni tudnak, különös hatással volt rám!
Jó emlékekkel távozok – és ki tudja, lehet még egyszer lehetÅ‘ségem lesz vissza jönni!