Ki vagyok én?

A lassan 2 év önkéntesség során nem volt szerencsém részt venni összefűzőkön, így nem is kérdés, hogy mennyire izgatott voltam, amikor megtudtam, hogy a korábban elmaradt önismereti hétvége mégiscsak megrendezésre kerül.Számomra mindig feltöltődést jelent, ha emberek között lehetek, kiváltképp amióta itt van ez a járványos helyzet. Elég nagy csalódás volt, amikor kiderült, hogy a korlátozások miatt nem találkozhatunk személyesen, de úgy gondolom, hogy ennek ellenére is egy szuper hétvégét töltöttünk együtt. Hálás vagyok azért, hogy ilyen körülmények között is megvalósulhatott az egész.

A szombati nap folyamán egy igencsak érdekes és tanulságos előadást hallhattunk a mindennapi szerepeinkről. Elgondolkodtató volt megvizsgálni, hogy milyen szerepekben kell helyt állnunk a mindennapok során, és hogy melyek azok a tényezők, amik befolyásolnak abban, hogy ne tudjunk eleget tenni az elvárásoknak. Ugyanakkor szó volt arról is, hogy mennyire fontos az, hogy tudjuk, hogy hol vannak a határaink, és hogy merjünk nemet mondani, amennyiben az adott szerep elvállalása túlmutat rajtunk vagy épp nem összeegyeztethető a mindennapjainkkal.

Vasárnap a határhúzás az önkéntességben témakör került terítékre. Ezen alkalommal feldolgoztunk számos fontos dolgot, amely a segítségnyújtáshoz kapcsolódik. Meghatároztuk, hogy hogyan kell helyesen segíteni, és hogy annak ellenére, hogy mi csak jót akarunk, mikor tudunk ártani ezzel.

A fent említettek mellett más hozadéka is volt az együtt töltött hétvégének. Habár csak a virtuális térben találkozhattunk, nem maradt el a már megszokott jókedv, a nyitottság és a szeretet. Találkozhattam régi ismerősökkel és megismerhettem új embereket is, amiért hálás vagyok. Mindemellett az együtt töltött két nap alatt számos gondolat fogalmazódott meg bennem, amely mintegy kulcsként szolgálhat ahhoz, hogy jobban megismerjem önmagam.

Végtére is hálás vagyok, amiért egy ilyen közösség tagja lehetek, akik ennyire nyitottak, elfogadóak és szeretettel teliek. Számomra az önkéntesség ezt a nyitottságot, elfogadást és szeretettel teliséget jelenti.

Remélem a következő összefűzőn személyesen is találkozhatunk, és eltölthetünk egy újabb csodálatos hétvégét közösen.

Gergely Katalin,
önkéntes

Köszönjük a Csíkszereda város Polgármesteri Hivatalának a támogatást!