Együtt az önismeret útján

Nyitott és önmagukban még inkább elmélyülni vágyó emberek között töltöttünk el két napot a csíksomlyói Jakab Antal Házban. Önkéntesek és koordinátorok, na meg persze az előadók, akiknek segítségével feltérképezhettük picit, mit is jelent megismerni önmagunkat, hol és hová tartunk a folyamatban, hogyan látjuk mi saját magunkat és ezzel szemben hogyan látnak mások bennünket, és mindez mily módon befolyásolja a magunkról alkotott képünket.

Ki vagyok én? – tettük fel a kérdést a találkozó elején és úgy vélem, a második nap végére mindannyian, ha nem is teljes mértékben, de picit másképp tekintettünk önmagunkba, (át)alakult kissé az a kép, amely eddig kirajzolódott előttünk. Formálódtunk, alakultunk, rajzoltunk és mi is rajzolódtunk, és talán kissé észrevétlenül, de a kezdeti bizonytalanság és halvány bizalmatlanság elillanni látszott a nagyszámú csapat szépen egymásba kapcsolódott és összeforrt.

Igen, az első nap hangyányit még félénken ültünk egymás mellett, kicsit talán mindenki azt suttogta magában ott legbelül, most inkább a másik szólaljon meg. Aztán valaki megszólalt, mesélni kezdett: oh, ez érdekes, felemelő, vidám, megható, kedves, bátor – mindenkiben más érzelmek ébredtek, különféle gondolatok bukkantak elő, aztán lassan egymás után osztottuk meg történeteinket, gondolatainkat, élményeinket, tapasztalatainkat. Körben ültünk, ezért nem csak hallottuk, láttuk is, mit jelent a mázik számára az, amit megoszt velünk.

Bár más-más vidékekről, városokból, falvakból, családokból jöttünk, eltérő sztorikat meséltünk el, a rövid utazásunk végére ezek a történetek valahol mégis összefonódtak és kialakították a mi kis saját mesénket, amelyben mind saját életúttal rendelkező egyéniségek vagyunk, hercegnők és hercegek, vagy tündérek és koboldok, mégis egymást alakítva keresztezzük egymás útját és a mese végére összekapcsolódunk. Így önismeretünk útjának egyik állomásánál együtt szálltunk ki a hajóból, és bár külön indultunk tovább, mégis magunkkal viszünk egy darabot a kalandból és egymásból is.

Rendezvényünket a Bethlen Gábor Alap támogatta. Köszönjük!

Gerczuj Tímea-Irma, önkéntes Marosvásárhelyen