Kalandra fel!

Az ősz nem csak az új tanévet hozta számunkra, hanem más lehetőségeket is. Az önkéntességnek fontos szerepe van a mai társadalomban, nem csupán jót teszünk másoknak, hanem segítünk legyőzni a közönyt. Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy többet kapunk vissza, mint amit adunk, azonban néha mégis jó kikapcsolódni, valami újat kipróbálni.

2019-ben a Gyulafehérvári Caritas, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával egy öt alkalomból álló, önkénteseknek szóló csapatösszerázó sorozatot szervez, a marosi, udvarhelyi, gyergyói, és Kovászna régióban dolgozó önkénteseknek. Ennek a sorozatnak a részeként kerül megszervezésre a Kalandra fel! – csíkí csapatösszerázó is, amelynek élményeit az alábbiakban osztom meg.

A kalandparkba mindenki izgatottan készült és várta a szeptember 21-ét, hiszen ez egy nagyszerű alkalom volt a találkozásra, régi és új önkéntesek megismerésére. Külön Facebook esemény volt létrehozva, hogy könnyebben menjen a szervezkedés, az egymással való kommunikáció. Kicsit izgultunk az időjárás miatt, ami mindenki nagy örömére nekünk kedvezett. Szombaton délelőtt 10.45-kor találkoztunk a csíki Penny üzlet parkolójában, volt aki korán érkezett, volt aki pontosan és olyan is aki késve. Szerencsére, azonban senkire sem kellett sokáig várni és amikor teljes volt a létszám, autókkal indultunk Hargitafürdőre.

A félórás út után megérkeztünk a helyszínre, a Balu Park parkolójában az autókból kiszállva kört alkottunk és ismerkedő játékokat játszodtunk, ezáltal egy még oldottabb hangulat kerekedett. Amikor úgy éreztük, hogy készen állunk, a szabályzatot tudatták velünk, megkaphattuk a felszereléseket és irány a biztonsági útbaigazítás majd a kezdő pálya kipróbálása, ahol az eszközök használatának a megtanulása következett.

A kalandparkban 11 pálya állt a rendelkezésünkre, amelyek kiválasztásánál a fokozatosság elvét követtük. Volt, aki merészebb volt, de olyan is, aki tériszonytól szenvedett, mégis sikerült legyőzni a félelmet és mindenki a saját képességeihez mérten győzte le az akadályokat. Voltak olyan helyzetek, amikor egymást segítettük, utasítottuk, bíztattuk. Kellett egyensúlyoznunk, másznunk, kúsznunk, bújkálnunk, kötélen kapaszkodva ugranunk stb. mindig más és más kihívásokkal kellett megbírkozni és a végén boldogság öntött el, hogy sikerült megcsinálni. Egy külön élmény volt, amikor a tiroli pályákon tó fölött csúszhattunk közel 1 kilométert.

Felszabadulhattunk, sikoltozhattunk, önmagunkat adhattuk, nem kellett senki elvárásainak megfelelni és ha az egyik pályán úgy döntöttünk inkább visszafordulunk, nem éltük meg kudarcként, hanem inkább egy könnyebbet választottunk. Az elején küzdöttünk a hideggel, de az erőfeszítések hatására kimelegedtünk és mindenki egészséges pirosló arccal érkezett a gyülekező helyre a három óra lejárta után, amit a kalandparkban tölthettünk. Délután négy körül indultunk vissza Csíkszeredába a Szent Imre Ifjúsági Központba, ahol az éhségünket óriáspizzákkal enyhítettük.

Köszönjük ezt a felejthetetlen élményt főtámogatóinknak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és a Communitas Alapítványnak, illetve a Bethlen Gábor Alapnak!

 

Kolumbán Enikő, önkéntesek koordinátora Csíkszeredában