Önkéntes Gála Csíkszeredában
Az önkéntesség egy csodás dolog… Igen, tudom, közhelyes mondat, de hát mi mást mondhatnék, ami jobban leírná ezt a hobbit? Igen, hobbit.A Wikipédia szerint a „hobbi (…) a szabadidőben végzett, pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve”, tehát bátran mondható, hogy az önkéntesség egy hobbi, mert ezáltal kiszakadunk a saját problémáink kötelékéből, kikapcsolódunk. Azáltal, hogy másoknak segítünk, másokkal foglalkozunk, megpihenünk, nem testben, hanem lélekben. Az önkéntesség által, nem csak mi adunk, hanem kapunk is, egy-egy kedves mosolyt, egy hálás tekintetet, egy szép szót. Sokszor többet kapunk, mint amennyit adni tudunk. Egy óra, amit eltöltünk az időseknél, egy óra, amit gyerekekkel való foglalkozásra szánunk, ezek az órácskák nagyon kevesek, ahhoz képest, hogy mi mit kapunk. Ezért mi nem várunk semmit, mégis rengeteg mindent kapunk, ráadásként a koordinátoraink szerveznek nekünk egy önkéntes gálát…
Leírhatatlan érzés az, hogy milyen, amikor azért ünnepelnek minket, önkénteseket, hogy segítettünk másoknak. Ez nem olyan, mint egy diplomaosztó. Itt nem az eredményt díjazzák, hanem a befektetett munkát és ez nagyszerű. Koordinátoraink egy kiváló gálát szerveztek meg nekünk, ami által tényleg kifejezték (és éreztük is) a hálát a munkánkért, egy gazdag és tartalmas estét, tele programokkal.
A gyönyörűen kidíszített Szent Imre Ifjúsági Központban, báli körülmények között fogadtak minket, majd ezt követően egy izgalmas estének néztünk elébe. Megköszönték a munkánkat, játszottunk egy-két játékot, volt számunkra egy rövid szórakoztató előadás, majd név szerint kiszólítottak minket és kaptunk egy kis figyelmességet a munkánkért. Ezt követően szabad program volt. Lehetett kint beszélgetni az előtérben és fotókat készíttetni, vagy bent a teremben énekelni és táncolni, tehát a lehetőségekből nem volt hiány. Majd jött a pizza, ettünk egy jót és folytatódott az este mulatozással.
Minden önkéntes nevében megköszönhetem a koordinátorainknak, hogy megszervezték nekünk ezt az estét és biztatok mindenkit, aki elolvasta a beszámolóm, hogy próbálja ki az önkéntességet, mert nem veszíthet vele semmit!
Nem utolsó sorban, megköszönném a Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának, hogy támogatták ezt a rendezvényt!
Molnár Zsolt, önkéntes Csíkszeredában