Óvoda és sebkötözés kicsit másként

Május folyamán felkérést kaptunk a 11-es számú óvoda részéről, hogy az óvoda másként hetében, az orvostan hallgató önkéntesekkel próbáljuk bevezetni a gyerekeket a sebkötözés rejtelmeibe. Ahogy beléptünk a termekben, kiváncsi tekintetekkel fogadtak a gyerekek és csak úgy szívták magukba az új és érdekes információkat.

Az alábbiakban egy kis bekukkantást nyerhettek az említett alkalom élményeiről a lányok szemüvegén át 🙂

„Csütörtök, tíz óra, 11-es számú óvoda, 5 lány és két ovis csoport…. egy fantasztikus kaland kezdete. A gyerekek izgatottan vártak minket, mivel az óvó nénik már napokkal az esemény előtt felkészítették őket a “kicsi doktor nénik” érkezésére. Mindenki elhozta azt a kedvenc plüssállatkáját az eseményre, aki megsérült. A mi célunk pedig az volt, hogy játékos keretek között meggyógyítsuk az állatkákat, annak érdekében, hogy a gyerekek önmaguk megtapasztalhassák azt, hogy nem olyan rémisztő az, ami az orvosnál történik. Az együtt töltött két óra alatt tanítottunk és tanultunk is a gyerekektől. Lenyűgözött az ovisok nyitottsága, érdeklődése, fogékonysága az új információk iránt, valamint az óvó néni segítőkészsége is. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó kezdeményezés volt, és remélem a jövőben is sor kerül majd ilyen fontos témákat érintő események szervezésére.” Varga Réka Izabella, önkéntes Marosvásárhelyen

„A múlt hét folyamán került sor az “Óvoda másként” program keretein belül egy karitatív tevékenységünkre, ami azt foglalta magába, hogy a 11-es számú óvoda gyerkőceit megismertessük – ha csak nagyon amatőr szinten is – az elsősegélynyújtás alapjaival. Olyan kis egyszerű kérdésekkel indítottunk hogy tudják-e, mi az az elsősegély, mikor szokták ezt nyújtani, (többé-kevésbé) mindenki elmondogatta, hogy milyen kisebb-nagyobb sérüléseket “szenvedett” eddig, illetve hogy utána ki és mivel kezelte le. A tevékenység fénypontja viszont úgy gondolom, hogy nem csak számunkra, hanem főleg a törpék számára az volt, amikor felpattantak az elsősegély nyújtó dobozok fedelei és megannyi érdekesség bújt elő onnan: különböző kötszerek, ragtapaszok, ollók, gumikesztyű, amelyeknek a segítségével a “sérült” macikat, pónikat, kutyusokat, babákat, nyuszikat stb. elláttuk. Nekem, személy szerint nagyon tetszett az a nyitottság amit úgy az aprókákon, mint az őket nevelő óvónéniken tapasztaltam. Bár ez csak az első alkalom volt, szerintem nagyon jó ötlet lenne ezt folytatni, minél mélyebben beavatni a körülöttünk élőket az elsősegélynyújtás rejtelmeibe, mert életeket menthet!” Sallay Márta, önkéntes Marosvásárhelyen

„Orvostan hallgatóként minden nap szembesülünk azzal, hogy sajnos nagyon kevés figyelmet fordítunk a prevencióra és az óvodai-iskolai egészségnevelésre, pedig sosem lehet időben elkezdeni az egészséges életmódot, illetve megtanulni, hogy mik azok a dolgok, melyekkel nem kell rögtön a kórházba szaladnunk, hanem akár szülőként, akár gyerekként is gyógyítóvá válhatunk. A Caritas önkénteseiként ilyen és ehhez hasonló gondolataink támadtak, amikor alkalmunk nyílt meglátogatni az egyik marosvásárhelyi óvodát, ahol főként az otthon ellátható egyszerűbb sérülések kezelésére próbáltuk játékosan tanítani a kíváncsi gyerkőcöket az óvónénik segítségével. Nagyon nagy öröm volt látni azt a nyitottságot, amellyel a gyerekek fogadtak minket, ahogy mesélték az élményeiket, saját tapasztalataikat a sérülésekkel, sebkötözéssel kapcsolatosan. Ebben a korosztályban nagyon kíváncsiak és tanulékonyak a gyerekek, rengeteget kérdeztek, mi pedig próbáltuk játékossá tenni a foglalkozást, hogy mindannyian pozitív élményekkel térjenek haza. Számomra nagyon nagy élmény volt újra megtapasztalni, hogy milyen szép és egyben milyen nehéz is a pedagógusi munka, de nagyon örülök, hogy az egyetemen tanultakat ilyen formában is tovább adhattam a gyerekeknek. Önkéntesnek lenni mindig csodálatos élmény, hiszen saját magamnak és a körülöttem lévőknek is átadhatok valamit, és ezt most is így éreztem. Remélem, hogy továbbra is részese lehetek ennek az élménynek, jelenleg egyetemista-önkéntesként, később pedig szülőként is, hiszen mindezt a sok tapasztalatot tovább kell majd adnunk gyermekeinknek is!” Péter Orsolya, önkéntes Marosvásárhelyen

 A hangulatról és a lányok munkájának a sikeréről, a fotók mégtöbbet elárulnak.