Szépkorúak Meseországa

Nagyon szép hétvégén vagyunk túl, ugyanis idén is megrendezésre került a szépkorúak farsangi ünnepsége Székelyudvarhelyen. A szervezők szerették volna elvarázsolni a résztvevőket, ezért a farsangi ünnepség témájának Meseországot választották. Én, mint fiatal önkéntes örvendtem hogy segíthettem az előkészülésben és társaimmal néhányan részt vehettünk a rendezvényen is.

Ebben az évben a farkaslakiak voltak a házigazdák, így ők előbb érkeztek a helyszínre és finom kaláccsal és pálinkával várták velünk együtt nagy vidámságban a vidám „koraszülött” vendégeket. Sokan énekelve és táncolva érkeztek, kezükben a kis kosaraikkal, amiben innivalót és élelmiszert hoztak maguknak.

A műsort a Caritas alkalmazottai és önkéntesei nyitották meg egy táncösszeállítással, majd maguk a szépkorúak szórakoztatták egymást előadásaikkal. Az est csúcspontja a várva várt király és királynő választás volt. Nem maradhatott el azonban a tombolahúzás sem, ahol értékes ajándékokat nyerhettek az idősek. Eközben voltak akik vacsoráztak, nevetgéltek, de a legbátrabbak már rég arra vártak hogy sorra kerüljenek az arcfestőnél, vagy épp a fotósaroknál várták, hogy megörökítsék őket, hiszen a helyben kinyomtatott fénykép örök emlék marad számukra.

Fiatal önkéntesként elképesztő azt látni hogy 50, 60, 70, 80, sőt 90 évesen is milyen vidámak ezek az emberek, mennyire szeretnek mulatni, táncolni, közösen ünnepelni. Most már én is bátran kijelentem, hogy nem csak a 20 éveseké a világ. Biztos vagyok benne hogy a mai fiatalok nem tudnak olyan szépen mulatni, mint a 2016-os farsangi ünnepségen tették a szépkorúak. Számomra felejthetetlen élmény volt velük tölteni az estét, együtt ünnepelni. Őket látva már nem félek az öregedéstől és csak remélni tudom hogy én is ilyen erős és vidám leszek, mint ők. Köszönöm nekik és a Caritas dolgozóinak is, hogy lehetőségem volt ott lenni, és csak remélni tudom, hogy jövőre is együtt ünnepelhetek velük.

(Demeter Andrea, önkéntes)

Szemelvények a máréfalvi önkéntesek ünnepségről szóló vallomásaiból

“Képzeljétek, felkért egy 91 éves bácsi táncolni, nagyon jól táncolt, nem csak totyogott. Majd kérte a zenészt, hogy énekeljük el a székely himnuszt is közösen, úgy gondolta, hogy mindenképpen alkalomhoz illő lenne.”

“Az egyik máréfalvi bácsi nem is akart eljönni az ünnepségre, attól félt, hogy nem lesz otthon aki tüzeljen és hideg házba kell hazamenjen, de végül sikerült meggyőzni és nagyon jól érezte magát, nem bánta meg.”

“Nagy sikerélmény volt számomra az, hogy sikerült időre előkészítenünk mindent és tartani végig a tervezett forgatókönyvet”

“Azt gondolom ez hosszú, kemény munka eredménye, hogy két előzetes próbával egy kész produkciót tudtunk előadni. Mindenki komolyan vette a feladatát, érezte, hogy fontos amit csinál és jó ehhez a csapathoz tartozni, így valósulhatott meg mindez.”

“Azt érzem, hogy a máréfalvi önkéntes csapat már teljesen az idős csoport része, elfogadtak minket, egy csapatot alkotunk.”

“Büszke vagyok a máréfalvi önkéntes csapatra, hiszen mindenki maximálisan odateszi magát amikor valamilyen szervezői munka van, ebben meghatározó szerepet játszanak a csapat mozgatórugói is. Munkahelyünk van és mégis bármikor időt tudunk szánni az önkéntes munkánkra.”